Miskei Edina, kakaóceremónia vezető és Movement Medicine™ oktató
A kakaóról
A Kakaó Mamát, ahogy nevezik, egy kedves, bölcs Nagymamaként tisztelik. Finoman, türelmesen nyitogatja a szív kapuit, és vezet vissza önmagunkhoz – a belső forráshoz. A kakaó tanítása számomra a szívközpontú jelenlét, az áramló, kisugárzó szeretet, az egymás felé nyitott tér megtartása. A kakaó emlékeztet minket: csak nyitott és tiszta szívvel érdemes élni. MIndenkit ez az egy Föld tart meg, így mindenki egy körbe tartozik, kivétel nélkül.
A szertartás során a kakaó megnyit, gyógyít, utaztat. Feloldja a gátakat, gyengéden oldja a falakat, és segít emlékezni, milyen érzés valóban kapcsolódni, a földhöz, a szívhez, önmagunkhoz. Az ősi azték tudás szerint ez az ital nemcsak tápláló és finom, hanem szinte mágikus erővel bír! A tiszta, adalékmentes ceremóniális kakaó, amit most Peruból hozunk, a „szív ügyeire” tanít bennünket – együttérzésre, elfogadásra, belső erőre. Képes minket visszakapcsolni az ősi, eredeti bölcsességekhez, ami mindent és mindenkit mozgat.
Szertartásainkat gyakran kíséri zene, ének és mozgás, hiszen ezek visznek el legmélyebbre az élet ritmusába. És néha (sokszor) a közös ritmus sokkal többet mond sok szónál. A magyar, angol és spanyol nyelvű gyógyító énekek (icarosok) segítségével, hívjuk meg a közös térbe a kakaó szellemét. Így építjük a kakaókört – egy szelíd, biztonságos és megosztásra nyitott teret, ahol egy kicsit minden összeér. A kakaó jellegét tekintve ringató, sokszor pedig hirtelen felszakít valamit bennünk, amikor már eljött az ideje.
A kakaó számomra nem csupán egy ital, hanem egy életút, kapcsolódás és tanítás. A szívemhez nőtt – nemcsak a fogyasztása, hanem az elkészítése, a forrásának megismerése és az őt termesztő közösségek támogatása is. Utazásaim során, főként Latin-Amerikában, ismerkedtem meg a kakaó mélyebb, szertartásos jelenlétével. Az őslakos közösségek úgy tekintenek a növényekre – köztük a kakaóra is –, mint élő szellemekre, tanítókra. Ott tanultam meg valóban látni: mindennek lelke van. Még a kőnek is. E szemlélet mára természetessé vált számomra,és meghatározza a világhoz való kapcsolódásom.
A kakaó finoman, türelmesen nyitogatja a szív kapuit, és vezet vissza önmagunkhoz – a belső forráshoz. Erre emlékeztet: csak nyitott és tiszta szívvel érdemes élni.”
